AZ ENYINGI KATOLIKUS ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE

Enyingen a plébánia fennállása óta mindig gondot okozott az iskola kérdése.
A Ratio Educationis és a későbbi szabályozások is előírták az iskolával kapcsolatos teendőket. Az iskola a plébánosok gondjára volt bízva, de elegendő pénzzel soha nem rendelkeztek ahhoz, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a tanuláshoz.
Már a plébánia felállítása előtt volt Enyingen katolikus oktatás, 1750-től mőködött egy iskola.
Gróf Batthyány Fülöp 1846-ban a templom építésekor rendbe hozatta a düledező iskolaépületet is. A tanítónak Schill Jánosnak az 1846. évi Visitatio Canonica III. 3.pontja szerint a következő iskolamesteri jövedelmei vannak:
1. Kert, udvarbelsőség 669 és fél nöl,
2. Kenderföld félholdnyi,
3. Káposztáskert,
4. Réti és szántóföld 20 és fél magyar hold,
5. Fél hold lucernás föld,
6. Egy jól megrakott szekér széna,
7. Ostyakészítésre öt mérő tiszta búza, 8 gömbölyőfa, négy öl hasábfa,
8. A helységtől egy öl hasábfa,
9. Páronként fél pozsonyi mérő búza
10.9 Kr. Párpénz,
11.Stólajövedelem: avatás, temetés, hirdetéskor 7 Kr.
12.Minden iskolás gyerek után 15 Kr.- és télen a gyerekek szalmát, főtőfát hoztak
13.Harangozás 12 Ft, órahúzás 10 Ft, orgonanyomás 10 Ft évenként,
14.25 Ft évenkénti segély ő prémium őVajkay György felsőörsi prépost alapítványából.

Nem tudjuk, hogy Schill János meddig oktatta az enyingi gyerekeket, de 1883 decemberében már Fekete Bertalan volt a tanító.(Enyingi Katolikus Egyesület alapító irata 1883.)
1891-ben Fekete Bertalan neve, mint iskolaszéki jegyző szerepel.
Ekkorra már sürgős feladattá vált a 2. számú tanerő és tanterem létrehozása, mert az iskolába 126 gyermek járt. 1892. január 7-én Dr. Palotay Ferenc apátkanonok, mint főtanfelügyelő ez ügyben levelezést kezd Czompó Gábor enyingi plébánossal. A levelekből a következőket tudhatjuk meg:
1892. január 7-én az apátkanonok felszólítja az iskolaszéket az iskola bővítésére, de a plébános betegségére hivatkozva nem intézkedik. Ugyanez év március 2-án az apátkanonok hosszú türelmes levélben kéri a plébánost, hogy szokott erejével karolja fel az iskola ügyét, hogy ezáltal is gyarapodjon Krisztus ügye. Erre válaszolva a plébános káplánt kér maga mellé. A káplánt csak egy év múlva 1893. október 20-án kapja meg, Horváth István személyében, akit Gógánfáról helyez ide Hornig Károly püspök.
Czompó Gábor plébános 1894. március 15-én veselobban meghal.
Az új plébános Bendekovich Adolf kinevezésétől mindjárt iskolai tanfelügyelő is.
ő már 1895-ben megkapja a sürgető levelet az iskola bővítésére, a 2. számú tanerő megszervezésére, mert a gyermekek száma az 1 tanteremben 1 tanító mellett 116.
Sajnos évekre elhallgat az ügy, 1899. júliusában fenyegető püspöki sürgetés érkezik, melynek hatására decemberben megérkezik Boda Hermina tanítónő, mint 2. számú tanerő. Mivel Fekete Bertalan kántortanító nem káplánkodott, ezért az iskolából alakították ki a második tantermet, hogy mostmár megosztva taníthassák a 130-150 főre emelkedett gyermeksereget.
1902-ben egy érdekességre is felfigyelhetünk, Bendekovich plébános panasszal élt, mert a vegyesvallású családokból a katolikus gyerekek a református iskolába jártak. Ezért a királyi tanfelügyelő utasítja a szülőket, és bírsággal fenyegeti őket, hogy legalább a hitoktatásra a katolikus iskolába járjanak.
1905-ben Fekete Bertalan nyugalomba vonul, és helyébe szeptember 1-jével
Szőnyeg István mint kántortanító lép. 1906. december 23-án megszületik az iskolaszék győlésén a határozat az új iskola építésére, a Repenti testvérek terve alapján, de az ügy húzódik. 1907. október 12-én új tervet fogadnak el, de Csanádi György és néhány társa kifogásolja a 3%-os pótadó bevezetését, hiszen erre a Visitatio Canonicaban a földes úr kötelezettséget vállalt. Az ügy lezárásaként 2 hét múlva a Repenti építésznek kiadják a munkát a 2 tantermes, több tanítólakásos épületre, amely kb.15000 koronába került.
Az iskola építésének anyagi feltételei a követezőek voltak:
Csekonics báró 600 nöl telket adományozott a templomkert szélén, továbbá 5000 korona hozzájárulási segélyt és 8000 forintot 20 éves kölcsönre.
A helység 1000 koronát győjtött össze, és az építésre 3%-os pótadót vetett ki.
1908. szeptember 27-én állami felülvizsgálat után adják át rendeltetésének az iskolát a kezdődő tanévre. Ezt az épületet hívja a mai enyingi köznyelv sárga iskolának.

Az iskolának ekkor már 3 tanítója van:
1. Szőnyeg István kántortanító
2. Fekete Bertalanné
3. Eöry Ilona

A kántortanító jövedelme 1911-es Javadalmazási Jegyzőkönyv szerint: évi 1648 korona, ebből 866 korona tanítói jövedelem, a többi kántori. A tanítói jövedelemhez az állam kiegészítést adott.

A gyermekek száma évről évre nőtt. 1912-ben 287 gyerek járt a 3 tanító elé.
1922-ben az osztályok megoszlása a következő volt:
I-II. osztály 113 fő tanítja Fekete Bertalanné
II-III. osztály 98 fő tanítja Horváth May Imre helyettes
IV-V-VI. osztály 76 fő tanítja Szőnyeg István

1922-ben megszervezik a negyedik tanítói állást, melyre Horváth May Imrét választották meg. Ekkor megint tanterem gond állt elő, melyen úgy segítettek, hogy az új iskolának épült tanítói lakásból tantermet alakítottak ki.
1935-ben új tanerőállás megszervezése során 38 pályázó közül Mihályfi Emíliát választják meg. A nyugdíjba vonuló Feketéné helyett Balassa Edit, Eöry Ilona helyett, pedig Zábrák Károly lesz a tanító. A gyerekek létszáma ekkor 398 fő.
1936-ban Szőnyeg István nyugdíjazásával megüresedett a kántortanítói állás, és erre 28 jelölt közül Pethő Lászlót választják meg.
1938-ban új szárnyat építenek az iskolához 2 tanteremmel. 1939-ben új tanerő kerül az iskolába Musitz László személyében.
1940-ben az enyingi iskolában 6 tanerő, a bozsokiban 1 tanerő végzi munkáját a tanfelügyelői beszámoló szerint.
1942-ben állandósítják Balassa Editet, és új tanerőként felveszik Kraxner Alajost.
1948-ban Bella Lenkét választják a 8. tanítói állásra.

Az iskola utolsó felvonásaként 1948. júniusában az államosításkor lefoglalták az iskola épületét a bennlévő felszerelési tárgyakkal együtt.

Az 1989-es rendszerváltozás után az iskola épületének ellenértékét a Magyar Katolikus Egyház visszakapta. Az iskola épületében lévő 4 tanteremben ma a Török Bálint Iskola tanulói tanulnak.

2008-12-31 00:01:23