Látnivalók

3_org_f3fb35d8e1aa58e588204cded8c62e7a

Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom

Herceg Batthyány Fülöp építtette 1838-1840 között a neoklasszicista stílusú, monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú műemlék templomot. Stílusának jellegzetességei: az oszlopos portikusz (előcsarnok), a kupola és a latin kereszt alaprajz. A 30 m magas tornyot gazdagon aranyozott keresztgömb és kereszt díszíti.
A fő oltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
A templom környezetét az építést megelőzően temetkezési helyként használták. Korabeli rajzokon kisebb templomot is ábrázoltak a mai helyén. Az enyingi templom építésére még Strattmann Eleonóra tett "kegyes alapítványt", amit Batthyány Ferenc 1762-ben kiegészített 30.000 ft-ra. A település 1791-ben kapott plébániát, s nemsokára felvetődött egy új templom építése is, mert a régi -az öreg temetőben álló - az 1817-es földrengésben erősen megsérült. A megvalósítás Batthyány Fülöp nevéhez fűződik, akinek a legnagyobb kegyúri adománya ehhez a épülethez köthető.
Építtette: Herceg Batthyány Fülöp 1840.
Alapkőletétel: 1838. július 16.
Tervezte: Pichl Vilmos bécsi építőmester
Építette: Vojtha Ferenc enyingi építőmester
Részlet a Historia Domus-ból:

Enyingi Római Katolikus Templom
"Az enyingi római katolikus templom, melynek első üdvös eszméje elhunyt Herceg Batthyány Lajos Úr elméjében fogamzott, tervbe és létre, annak méltó fia Herceg Batthyány Fülöp buzgó jótékony szívű kegyes lelkisége által jött. Ugyanis az atyai kívánatokat híven teljesíteni vágyó és siető, valamint hazájának és nemzetének, úgy egyes uradalmainak és jobbágyainak is anyagi és szellemi boldogságát szívén hordozó és minden jó módon előmozdítani törekvő, testre ugyan alacsony, de lélekre nézve nagy herceg 1838. évi július 16-án az alapkövet ünnepélyes szertartással, hercegi ezüst és királyi arany, ezüst és rézpénzek alázárásával, szétosztogatásával letevé. Majd a templomot felépítvén, - torony gazdagon aranyozott keresztje, mely a bécsi műkiállításon is jutalmat nyert, - tartalék- gömbjébe zárt emlékiratával parancsolnak emlékbehagyást.
A keresztet tartó gömb 2 akó nagyságú. A kereszten ez olvasható: S. G. DANNINGER § SOHN - MDCCCXXXVIII.
Ugyan Ő-hercegségének minden munkásokat gazdagon fizető bőkezűsége, Pichl Vilmos bécsi és Vojtha Ferenc enyingi építőmesterrel, kitartó munkássága mellett, 100000-t túlhaladó Pengő-forintokban felépült és 1841. évi május hó 16-án, s így nem egészen 3 év alatt kül és bel díszítményekkel gazdagon ellátva, fotisztelendő Szalay Imre veszprémi kanonok és bélakúti apát által teljes számú aranyokkal jutalmazott papi szolgálat mellett, áldásos szertartással /benedictiv/ ugyan e napon ünneplett Nepomuki Szent Jánosnak, mint védőszentjének tiszteletére felszenteltetett, s benne az első istentiszteletet Kánovich Rudolf első plébános beiktatásával - tisztelendő Sámson János veszprémi dogmatikus professzor szónoklatával bevégeztetett. "

A templomi beldíszítmények
A templomot díszítő képek 1840-ben Bécsben készültek. A főoltárkép Nepomuki Szent Jánost - a templom védőszentjét ábrázolja. A képet Karl Mauer festette. Az egyik mellékoltár kép Szűz Máriát ábrázolja - Friedrich Schilker festette, a másik mellékoltáron IX. Lajos francia királyt láthatjuk. Ő az ácsok, kőfaragók védőszentje. A XIX. században divatos szent volt, de lehet, hogy az építőmesterek kérésére tették be. Ezt a képet W. Zimmermann festette.
A főoltár és a szószék puhafából készült, a keresztelő kút vörös márvány réz tetővel.
Az orgonát a bécsi Deutchmann cég készítette, templom toronyóráját ezüstéremmel kitüntetett mester Wilhem Stihl gyártotta a képekkel egy időben.
A nagyharang súlya 12 q 65 font nehézségű. Rajta öntve: Batthyány herceg koronája - körülírva Enyingi uradalom. Készítette édesanyjának végrendeletéből Hg. Batthyány Fülöp. Szentelték Szűz Mária tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839.
Eredetileg a második harang súlya 7 q 85 font nehézségű volt a mai hasonló nagyságú (az eredetit a második világháborúban vitték el, helyén ma egy 1991. évben öntött fiatal harang található). A régi harang felirata: Goss.Mich Joseph Brunner in Ofen volt. Ez a harang az előbbi templomból való. Egyik oldalán kereszt feszülettel, mellette két szent asszony - Szentelteték in honoram St. Josephi, St. Philippi, St. Stephani et St. Mathia -a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleget tartva és egy másik angyali alak.
A harmadik harang súlya 3 q 65 font nehézségű. Rajta ugyanaz a címer és felírás, mint a nagyharangon, azzal a különbséggel: Készítette Hg. Batthyány Fülöp édesatyja végrendeletéből. Szentelték Szent Lajos tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839. A harangon egy kép-Szt. Lajost ülve, kezeit mellén összetéve ábrázolja, jobbján egy korona, lábánál egy alak térdel, bal oldalán pedig két alak áll.
A helytörténet szerint Baumkirchner Béla itt élt asztalosmester nagyapját Hg. Batthyány Fülöp szintén Ausztriából hozatta ide az épülő új templom padjainak elkészítésére. Az asztalosmester aztán itt telepedett le Enyingen.
A feljegyzések szerint a templomszentelés alkalmával a herceg ökröt süttetett, hordós borokat guríttatott elő és az egész népet megvendégelte.
Eötvös Károly "A nazarénusok" című művében /A tüzes barát c. fejezetben/ írja a következőket: "...Az én falum szomszédságában fekszik Enying városa. Ez is a herceg birtoka volt. Van ott egy görög építészetű gyönyörű katolikus templom, melyet a herceg építtetett. Sokszor elnézem a templom remek homlokzatát, arany betűvel van rajta a herceg neve. Erről azt beszélték, vezeklésül nagy bűnének engesztelésül építtette a herceg fiatal korában ..."
Stílusa klasszicista /az antik művészet alkotásait, szabályait tekinti példának/ nyugodt, monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú, vízszintes tagolású. Az arányok kiegyensúlyozottságával eléri a kívánt hatást. /Oszloprend, külső és belső téralakítás./ Az oromzatos építmény nyugati főhomlokzata előtt 6 dór oszlop áll. A négy oldalán timpanonos torony, mögötte latin kereszt alaprajzolatú félköríves kazettás szentély, a szentély mellett oratórium.
Régi hidak mellet elhaladva gyakran látni egy papot ábrázoló szobrot, karingben, stólával, birétummal a fején, egyik kezében keresztet és pálmaágat tartva, a másik keze mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak, s a gyónási titok vértanú szentje ő, Nepomuki Szent János.

Református templom
Már elveszett, de több helyen említett okmányok szerint 1526-ban már voltak protestánsok Enyingen, 1540-től írásos bizonyítéka van ennek.
1680-ban már volt az eklézsiának temploma, parókiája, rektorlakása. A feljegyzések szerint az első templom fatemplom volt, helyette 1720-ban kőből és vályogból új templom épült.
A régi enyingi vár helyén lévő magaslaton a főutca keleti oldalán az utcára merőlegesen épült 1789-92-ben a mai templom kelet-nyugati tengelyben, barokk stílusban, 39 m magas nyugati homlokzati tornyával együtt, 11x28 m-es belső mérettel.
Klasszicizáló faragott szószéke van. A karzatmellvéden és szószékkosáron rozettás vakolattükrök vannak. A belső párkányzata erősen tagozott.
1819-ben új parókiát, 1828-ban két tantermes iskolát építettek. 1836-ban megújult a parókia, 1851-ben az iskola. 1846-ban bővült a templom 8x9 m-es oldalhajóval. A padok egyidősek a templommal, de ekkor azokat is felújították, a tornyot vörösrézzel fedték, új harangokat öntöttek, toronyórát szereltek.
Az orgonát Angster József építette 1887-ben, és cége 1948-ban felújította.
A vörösmárvány úrasztala 1912-ben készült, lapja a II. világháborúban összetört. A neoreneszánsz keresztelőmedence 1884-ben készült.
A két világháború között új iskola és rektorlakás épült.
A lelkészlak a templommal közös telken található, L alakú épület csehsüvegboltozatos tornáccal, a keleti oldalon dongaboltozatos pincével.
Az iskolát a II. világháború után még a templomot is megelőzve újították fel, s zökkenőmentesen folyt a tanítás az 1948. évi államosításig.
A rendszerváltozást követően 1996-ban kapta vissza az egyházközség az iskola épületét, melyben még az évben zeneiskolát alapított, és megkezdődött a gyermekek oktatása.
A kiváló akusztikával rendelkező Református templomban a komolyzene kedvelői számára nyárestéken orgonaművek csendülnek fel neves előadóművészek közreműködésével.

Evangélikus templom

Szeghalmy Bálint tervei alapján épült 1938-ban.

Enyingi Török Bálint kopjafa (1992.)
A Református templom 200 éves fennállásának évfordulóján a templom körüli várdombon került felállításra az Enyingi Török Bálint emlékére emelt kopjafa, mely Gál János fafaragó népművész munkája.

 I. világháborús emlékmű (1922.)
Somogyi Sándor szobrászművész alkotása a Batthyány kastéllyal szemben található parkban áll.
Turul szobor (1991.)
Orr Lajos szobrászművész bronzból készített alkotása a Református templom szomszédságában került felállításra.

Szentgyörgyi Albert mellszobra (1999.)
A bronzból készült mellszobor Illyés Antal szobrászművész alkotása, mely a Batthyány-kastély előkertjében került elhelyezésre.

Batthyány-kastély
Herceg Batthyány Fülöp 1809-1811 között - Georg Möser Maurermeister tervei alapján - klasszicista stílusban bővíttette a korábbi földesúri kastélyt, mely 1870-től 1895-ig a Draskovics, majd 1895-től 1946-ig a Csekonics család tulajdonában volt. A kastély eklektikus átalakítása Csekonics Endre tulajdonos nevéhez kötődik. Az épület falai között 1946-tól gazdaképző iskola működött, az 1960-as évek elejétől pedig rendelőintézet kapott helyet. A hangulatos belső udvar a "Muzsikáló Kastélykert" c. nyári rendezvénysorozat helyszíne.
A műemlék kastélyt körülvevő park - Czifrakert - árnyas fáival a kellemes pihenés és kikapcsolódás élettere és egyúttal a város nyári szabadtéri rendezvényeinek is az egyik helyszíne.

Az 1900-as évek elején épült klasszicizáló stílusban. Schrikker Sándor, az országos hírű Alsótekeresi Dísz- és Gyümölcsfaiskola alapítójának testvére, Schrikker Imre tulajdona volt az előtte elterülő parkkal együtt. Napjainkban óvodaként funkcionál.


Városháza( 1912. )

A hajdani Járásbíróság épülete (napjainkban: Török Bálint Általános és Alapfokú Művészeti Iskola )
Kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére.
Az emlékmuvet az enyingi Fidesz, és polgári kör közösen állította 2004. októberében. A kopjafát Nemes József enyingi lakos készítette el.

Az ismertetőt az enyingi Tourinform Iroda (1997-2007) készítette.

2008-09-17 22:46:02