Képviselő-testület

A rendszerváltozás, és az azt követő első szabad önkormányzati választás óta eltelt 24 évben, Enying város polgárai által választott önkormányzati képviselők a város egyre korlátozottabb anyagi lehetőségeihez mérten munkájukkal igyekeztek a lehető legtöbbet elérni a település fejlődése érdekében.

Ebben a menüpontban és alkönyvtáraiban az önkormányzati munka részleteivel, a Képviselő-testület és a különböző bizottságok összetételével, feladatkörével és hozott döntéseikkel ismerkedhet meg az érdeklődő.

A Képviselő-testület feladata és hatásköre

A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat - és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
- a településrendezés és településfejlesztés,
- az épített és természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,
- a köztemető fenntartása,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés az energiaszolgáltatásban,
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
- gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
- a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
- a helyi közösségi színtér biztosításáról,
- a könyvtári szolgáltatás ellátásáról,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,
- a polgármesteri hivatal működtetéséről.

Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az önkormányzati rendeletalkotás,
- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
- törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
- a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
- a helyi népszavazás kiírása,
- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel,
- a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,
- kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
- felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
- az ülnökök megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
-    amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. §. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az állandó bizottságokra, helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
-    rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,
-    rendkívüli átmeneti segély megállapítása,
-    közterület-használat engedélyezése,
-    állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskörök,
-    köztisztasággal kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskörök.

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképezések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A testület szükség szerint - általában havonta - de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Városháza tanácstermében tartja. A testület a nyári szabadságolások miatti minden év július1-től július 31-ig terjedő időben ülésszünetet tart.

A képviselő-testület összehívását a közigazgatási hivatal, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Kisebbségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösségek képviselői is kezdeményezhetik összehívását. A rendes testületi ülést - lehetőség szerint - minden hónap utolsó szerdai napjára hívja össze a polgármester.

A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább 4 fő képviselő vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 7 napon belüli időpontra.

A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább 8 fő képviselő napirendet is tartalmazó indítványára a kezdeményezők által megjelölt időpontban. Rendkívüli testületi ülést a polgármester is összehívhat.

A képviselő-testület ülése nyilvános.

A képviselő-testület
a.)    zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,
b.)    zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - munkaterv. A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

A Képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester vezeti.

A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal szakemberei készítik elő. A képviselő-testület elé kerülő tárgyalandó ügyeket fő szabályként a bizottság elé kell utalni. A képviselő-testület munkatervében, valamint eseti határozatával dönthet úgy, hogy az előterjesztést bizottsági előkészítés nélkül tárgyalja. Nem tárgyalható bizottsági előkészítés nélkül az önkormányzat költségvetése.

A Képviselő-testület az egyes napirendek esetében határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

A képviselő-testület Szervezeti és Működés Szabályzataának megtekintéséhez kattintson az itt található linkre.

2024-11-19 07:45:25