Nepomuki Szent János templom

Nepomuki Szent János templom klasszicista stílusú műemlék
Építtette: Herceg Batthyány Fülöp 1840.
Alapkőletétel: 1838. július 16.
Tervezte: Pichl Vilmos bécsi építőmester
Építette: Vojtha Ferenc enyingi építőmester
Részlet a Historia Domus-ból:
őő Az enyingi római katolikus templom, melynek első üdvös eszméje elhunyt Herceg Batthyány Lajos Úr elméjében fogamzott, tervbe és létre, annak méltó fia Herceg Batthyány Fülöp buzgó jótékony szívő kegyes lelkisége által jött. Ugyanis az atyai kívánatokat híven teljesíteni vágyó és siető, valamint hazájának és nemzetének, úgy egyes uradalmainak és jobbágyainak is anyagi és szellemi boldogságát szívén hordozó és minden jó módon előmozdítani törekvő, testre ugyan alacsony, de lélekre nézve nagy herceg 1838. évi július 16-án az alapkövet ünnepélyes szertartással, hercegi ezüst és királyi arany, ezüst és rézpénzek alázárásával, szétosztogatásával letevé. Majd a templomot felépítvén, - torony gazdagon aranyozott keresztje, mely a bécsi mőkiállításon is jutalmat nyert, - tartalék- gömbjébe zárt emlékiratával parancsolnak emlékbehegyást.
A keresztet tartó gömb 2 akó nagyságú.
A kereszten ez olvasható: S. G. DANNINGER § SOHN  MDCCCXXXVIII.
Ugyan ő-hercegségének minden munkásokat gazdagon fizető bőkezősége, Pichl Vilmos bécsi és Vojtha Ferenc enyingi építőmesterrel, kitartó munkássága mellett,100000-t túlhaladó Pengő-forintokban felépült és 1841. évi május hó 16-án, s így nem egészen 3 év alatt kül és bel díszítményekkel gazdagon ellátva, főtisztelendő Szalay Imre veszprémi kanonok és bélakúti apát által teljes számú aranyokkal jutalmazott papi szolgálat mellett, áldásos szertartással / benedictiv / ugyan e napon ünneplett Nepomuki Szent Jánosnak, mint védőszentjének tiszteletére felszenteltetett, s benne az első istentiszteletet Kánovich Rudolf
első plébános beiktatásával ő tisztelendő Sámson János veszprémi dogmatikus professzor
szónoklatával bevégeztetett.

A TEMPLOMI BELDÍSZÍTMÉNYEK:
A főoltárkép Nepomuki Szent Jánost - a templom védőszentjét ábrázolja.
/ Legendáját az ismertető végén olvashatjuk /
A képet Karl Mauer festette Bécsben, 1840-ben. Az egyik mellékoltár kép Szőz Máriát ábrázolja ő Friedrich Schilker festette Bécsben, 1840-ben, a másik mellékoltáron IX. Lajos francia királyt láthatjuk. ő az ácsok , kőfaragók védőszentje. A XIX. Században divatos szent volt, de lehet, hogy az építőmesterek kérésére tették be. Ezt a képet W. Zimmermann festette Bécsben, 1840-ben.
A főoltár és a szószék puhafából készült, a keresztelő kút vörös márvány réz tetővel.
Az orgonát a Deutchmann cég készítette Bécsben szintén 1840-ben.
A templom toronyóráját ezüstéremmel kitüntetett mester Wilhem Stihl 1840-ben gyártotta Bécsben.
A nagyharang súlya 12 q 65 font nehézségő. Rajta öntve : Batthyány herceg koronája ő körülírva Enyingi uradalom. Készítette édesanyjának végrendeletéből Hg. Batthyány Fülöp szentelték Szőz Mária tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839.
A második harang súlya 7 q 85 font nehézségő. Felirata: Goss.Mich Joseph Brunner in Ofen.
Ez a harang az előbbi templomból való. Egyik oldalán kereszt feszülettel,mellette két szent asszony - Szentelteték in honoram St. Josephi, St. Philippi, St. Stephani et St. Mathia -a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleget tartva és egy másik angyali alak.
A harmadik harang súlya 3 q 65 font nehézségő. Rajta ugyanaz a címer és felírás, mint a nagyharangon, azzal a különbséggel: Készítette Hg. Batthyány Fülöp édesatyja végrendeletéből. Szentelték Szent Lajos tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839.
Oldalán egy kép-Szt. Lajos ülve, kezeit mellén összetéve, jobb oldalán mellette egy korona, lábánál egy alak térdelve, bal oldalán két alak állva, mellette.
Tetőszerkezetét a mőegyetemen ma is példaként tanítják.
A helytörténet szerint Baumkirchner Béla itt élt asztalosmester nagyapját Hg. Batthyány Fülöp szintén Ausztriából hozatta ide az épülő új templom padjainak elkészítésére. Az asztalosmester aztán itt telepedett le Enyingen.
A feljegyzések szerint a templomszentelés alkalmával a herceg ökröt süttetett, hordós borokat gurítatott elő és az egész népet megvendégelte.
Eötvös Károly A nazarénusok címő mővében / A tüzes barát c. fejezetben / írja a következőket:
őő Az én falum szomszédságában fekszik Enying városa. Ez is a herceg birtoka volt. Van ott egy görög építészető gyönyörő katolikus templom, melyet a herceg építetett. Sokszor elnézem a templom remek homlokzatát, arany betővel van rajta a herceg neve. Erről azt beszélték, vezeklésül nagy bőnének engesztelésül építette a herceg fiatal korában őő
Stílusa klasszicista / az antik mővészet alkotásait, szabályait tekinti példának / nyugodt, monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú, vízszintes tagolású. Az arányok, kiegyensúlyozottságával eléri a kívánt hatást. /Oszloprend, külső és belső téralakítás./

TALAPZAT:
A görög templomok a földön álltak, legfeljebb néhány épület körül futó lépcsősorra épültek.
Ebben az enyingi templom római vonásokat visel, mert lábazatra épült, mely nagyobb magasságú,a nehézkedést, a teherviselést jobban szolgáló épület-tagozat. Az épület alján húzódik végig, az épülettől eltérő, nyersebben megdolgozott anyagból készült. Több épületnél homlokoldalon vezet fel rá széles lépcső, melyet ún. pofafalak szegélyeznek, mint a Nemzeti Múzeum előcsarnokához vezető nagy lépcső. Ez az enyingi mőemlék templomnál nem található meg.

HOMLOKZAT:
A lábazaton 6 toszkán oszlop áll. A toszkán oszloprend a dór görög oszloprend itáliai változata. Jellegzetes formája: talapzaton áll, törzse sima, bordázatlan.
Itt is lábazaton áll, arra négyszögletes talapzat / plinthos / épült, mely a terhet elosztja a padlón. Felette párnatag / echinus / van, majd több győrőből álló nyaktagozat és az oszlop következik. Az oszlopfő fordított elrendezéső. Az oszlop több győrőből álló nyaktagozattal végződik, majd a párnatag következik, meel a fedőlemez / abacus / foglal helyet.
Az oszlopsort áthidaló gerendázat architrav, ezt felületosztó sáv két részre bontja. A felső rész a görög díszítő mővészetben a képsík / geison /szerepét töltötte be, melyre szalagdísz, az ún. fríz került. Ez a szalagszerő rész egy keskeny párkánnyal fejeződik be.
A gerendával lefedett, képsíkkal ellátott rész felett az oromzat, timpanon következik. Erre ezen a területre szobordísz is került a görögöknél.
A tornyot görögös építészeti megoldással lépcsőzetes magaslatra helyezték a homlokzat fölé arányaiban eléggé vaskos tömegével ő négy irányba néző kisebb timpanonokkal.
Római jellegzetesség, hogy a hossztengelyre történő falfőzés szimmetriája, a tengely félköríves lezárása / alaprajzban /, és egy bizonyos reprezentatív megjelenítésre való törekvés, a nagy, a hatalmas kifejezése. Nemcsak a méretek nyőgözik le az embert, hanem a díszítmények változatossága, gazdagsága. A belső tér kiképzése itt is ilyen formát mutat, kazettás dongaboltozattal épült templom, s ez minden egyéb díszletet felülmúl.

Nepomuki Szent János legendája

Régi hidak mellet elhaladva gyakran látni egy papot ábrázoló szobrot, karingben, stólával, birétummal a fején, egyik kezében keresztet és pálmaágat tartva, a másik keze mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat.
A hidak, s a gyónási titok vértanú szentje ő ,Nepomuki Szent János .
Életét történelmi adatokból, és a hozzá fűződő legendákból ismerhetjük meg.
A legenda szerint 1350 körül született Dél-Csehország Pomuk {ma Napomuk } városában, eredeti nevén Wolffin János. Szegény parasztszülők kései gyermeke volt. Születéséért sokat imádkoztak a szülők. Szegény családból származott ugyan, de mégis tanulhatott. Jogi tanulmányai befejeztével gyorsan haladt előre az egyházi ranglétrán. Jentzenstein { vagy Jenstein } János, akkori prágai érsek általános helynöke lett, a prágai székesegyház kanonokja. Mint egyházi méltóságot és szónokot , egész Prága ismerte. Beszédei hatására sokan javították meg életüket a szentgyónás által. IV. Vencel király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvá vált. Egy alkalommal amikor Vencel a Hradzsinban lakomázott, szakácsa nem sütötte meg eléggé a neki szánt kappant , mire a király nyársra kötöztette , és elevenen megsüttette a szakácsot. János szigorúan megrótta a királyt, ezért ő is börtönbe került , ahol több napon át étlen-szomjan szenvedett. A király ezután szerette volna megtudni , mit gyónt a királyné Jánosnak. Megpróbálta Jánost szóra bírni azzal is, hogy püspökséget ígért neki, vagy a visegrádi prépostságot , amellyel kancellári cím, és évi 100000 arany jövedelem járt, de János csak hallgatott. Ezután ismét megkínozták. Maga Vencel király is ütötte, fáklyával sütögette oldalát.
Ezután éjszaka , Krisztus mennybemenetelének vigíliáján kivezették a Moldva folyó partjához, ott fejét lábához kötözték, a száját egy fapecekkel szétfeszítették, majd a prágai hídról a folyóba taszították. Egy csodás fényjelenség ő a víztükrön úszó gyertyalángok ő jelezték a királynénak, hogy hol keressék a hottestet. Egy másik legenda szerint a Moldva annyira leapadt, hogy megtalálhassák.
A prágai Szent Vid- székesegyházban temették el .
Amikor sírját felnyitották a szenttéavatáskor, nyelvét ő mely mindvégig hallgatott ő épen találták.
A sírfelirat halálát 1383-ra datálja.
A legenda elbeszéli még , hogy sírját ráccsal kellett elkeríteni, mert aki tisztességtelen szándékkal
lépett síremlékéhez , azt Isten súlyos büntetése érte.
Szenttéavatási eljárását már a 16. században elkezdték , de csak 1729-ben fejezték be.
Ünnepe május 16-án van. Patrónusa a gyóntató papoknak , mindazoknak , akik méltatlan rágalmak miatt szenvednek , akiknek hivatali titkot kell őrizniük. Védelmező az árvizekkel szemben is ,
És a vízzel kapcsolatos embereknek : molnároknak, dereglyéseknek, hídvámosoknak, és azoknak ,
Akik a kölcsönös bizalom és párbeszéd segítségével akarják boldogítani az emberiséget.

Istenünk, ki Nepomuki Szent Jánost a gyónási titok megtartásáért a vértanúság koronájával
ékesítteted, kérünk közbenjárására add meg, hogy példája szerint élvezhessük azok boldogságát,
Akik szavukkal soha nem vétettek ! Krisztus a mi Urunk által. Amen.
( Az egyház könyörgése )

2008-12-31 00:09:33